Milyen hatással van a vezető hozzáállása a visszaélésekre?
A vállalaton belüli visszaélésekért minden érintett vállalat hatalmas, pénzben mérhető árat fizet. Az elkövetett visszaélések terheit egyszerre viseli a vállalkozás, az elkövető, a tisztességes munkavállalók, a vevők és az ügyfelek. Az elsődleges és legnagyobb veszteségeket realizáló károsult minden esetben a vállalat, mivel eredménye a visszaélés következtében csökken, ugyanakkor ez a versenyképességre és a piaci megítélésre, vagyis a jövőbeli piaci kilátásokra is hátrányos hatással bír. Ezek alapján könnyen belátható, hogy a visszaélések megelőzése minden vállalat kiemelkedő érdeke, amelyre érdemes és fontos megfelelő hangsúlyt fektetni.
A visszaélések kezelését cikkünkben a vezetők oldaláról közelítjük meg, akiknek jelentős hatásuk van arra, hogy a vállalat milyen gyakran és milyen súlyú visszaélésekkel szembesül. Tapasztalataink szerint a visszaéléseket illetően a vezetők három alapvető típusba sorolhatók aszerint, hogy milyen irányból közelítik meg a kérdést: a Struccok, a Kalózok és a Falkavezérek. A Strucc és a Kalóz vezető által vezetett vállalkozások mindig jelentős visszaélésekkel szembesülnek: a Struccok általában tudattalanul, a Kalózok részben tudatosan, ezzel szemben a Falkavezér vezető mindig a pályán tartja a szemét, és igyekszik felkészülni a visszaélésekre, és időben reagálni a kockázatokra, amivel jelentős időbeli és pénzbeni veszteségeket takarít meg. Nézzük meg részletesen, hogyan reagálnak a különböző típusú vezetők visszaélési helyzetekben.
A Strucc vezető visszaélésekkel kapcsolatos gondolkodásának legfőbb vezérmotívuma a tagadás.
A Strucc nem veszi számításba, hogy visszaélés az általa vezetett cégben egyáltalán előfordulhat, meglátása szerint ilyen jellegű problémák csak más vállalkozásokat érinthetnek. Mivel személyes meggyőződése szerint a teljes céget kontrollálja, mindenre rálát, tagadja a saját vállalaton belüli visszaélések létezését. Ebből kifolyólag a Strucc vezetőt minden visszaélés meglepetésként (sokszor akár személyes sértésként) ér, de egyetlen eszköze a visszaélések esetén a „tűzoltás”, amikor minden szervezeti és anyagi erőforrást a feltárásra összpontosít, és az elkövetők megbüntetésére koncentrál. Tűzoltásként a cél maximum az elrettentés és megtorlás. Nem alakít ki tudatos kontrollrendszert, teljes mértékben megnyugtatja a konkrét visszaéléssel érintett terület ellenőrzésének kialakítása (megszigorítása), valamint (jobb esetben) az esetlegesen feltárt visszaélések elkövetőinek megbüntetése. Megelőzési rendszere nincs, vagy nem hatékony, újabb visszaélés esetén ezért ismét kezdődik elölről a tűzoltási folyamat. Mivel egy ilyen ad hoc visszaélés-kezelési rendszer nem alkalmas a visszaélések megelőzésére vagy az azoktól történő tartós távoltartásra, így a vállalatnak időről időre veszteségekkel kell számolnia.
A Kalóz vezető az egyik szemével tisztán lát, a másik szemét folyamatosan lehunyva tartja.
A Kalóz a Struccnál egy fokkal tudatosabb: tisztában van azzal, hogy visszaélések előfordulhatnak az általa vezetett vállalkozásban is, amelyeket részben tud kezelni, részben pedig az üzleti élet természetes velejárójaként elfogadja („elnézi”) azokat, ha egyébként az üzlet többnyire a várakozásainak megfelelően alakul. A járulékos veszteségeket beárazza, hogy ne veszítsen el visszaélést elkövető, de alapvetően mégis jól teljesítő kollégákat. A Kalóz a látókörén kívül eső visszaélésekkel nem foglalkozik, azok kockázatáról gyakorlatilag nem is vesz tudomást. Az egyik szeme nyitva, a másik zárva: a kiugró visszaélési lehetőségeket kontrollokkal lezárja, azonban a folyamatban lévő visszaélések kezelése során ritkán következetes. Többnyire azokat a visszaéléseket tárja fel, és azokat az elkövetőket bünteti, akiknek a távozásával „nem veszít sokat” a vállalkozás, ugyanakkor, ha olyan kollégánál szembesül visszaéléssel, aki a cégnek „sokat termel”, szemet huny a visszaélés felett annak érdekében, hogy a termelő tevékenység folytatódjon. Ezen kívül jellemző rá, hogy – mivel bizonyos visszaéléseket észlel – úgy gondolkodjon magáról, hogy mindent tud, ezért fókusza bizonyos területekre koncentrált, és sok visszaélés elkerüli a figyelmét. Mivel a Kalóz – a Strucchoz hasonlóan – nem koncentrál a megelőzésre, az általa vezetett vállalkozás újra és újra visszaélések áldozatává válik, és hosszú távon jelentős veszteségeket realizál.
A Falkavezér célja, hogy a vállalkozás transzparensen, a visszaélések kockázatát a lehető legalacsonyabb szintre szorítva működjön.
A Falkavezér kristálytisztán látja, hogy visszaélések előfordulhatnak az általa vezetett cégben is, de mindig előrelátó, és bátran farkasszemet néz a kihívásokkal. Törekszik arra, hogy megfelelő és arányos kontrollrendszerrel rendelkezzen, a „kiskapukat” már visszaélés gyanúja esetén lezárja, ugyanakkor a szemét a szervezeten és a visszaélést előjelző tényezőkön tartja, hogy az esetlegesen bekövetkező visszaéléseket a lehető legkorábban feltárja, a veszteségeket a lehető leginkább minimalizálja. Fontos számára a kontrollrendszer napra készen tartása, és az üzleti élet által megkövetelt változásokkal párhuzamos fejlesztése, folyamatos kiigazítása. Tisztában van azzal, hogy a megelőzés kifizetődő beruházás, ami hosszú távon csökkenő mértékű ráfordítások mellett jelentős megtakarításokat eredményez. A Falkavezér – szemben a Struccal és a Kalózzal – tudatosan törekszik a folyamatok átláthatóságára és megfelelő felépítésére, az arányos és hatékony kontrollrendszer kiépítésére, időszakos felülvizsgálatára, aktívan tartására. Tisztában van azzal, hogy nem tudja a visszaéléseket száz százalékban megelőzni, a kontrollrendszert az arányosság zászlaja alatt a visszaélések felmerülési valószínűsége és károkozási potenciálja alapján alakítja ki. A megfelelően kialakított prevenciós és felderítési rendszer lehetővé teszi számára azt, hogy az el nem kerülhető visszaélések mielőbb feltárásra kerüljenek. A visszaélések feltárása során tudatos és következetes, a jogkövetkezményeket megkülönböztetés nélkül érvényesíti. Minden esetben mérlegeli, hogy mi vezetett a visszaélés bekövetkezéséhez, így a visszaélés megelőzési rendszert a bekövetkezett visszaéléseket követően újraértékeli, szükség esetén módosítja. Fontos, hogy a Falkavezér által vezetett vállalkozás nem a bizalmatlanságon, hanem a tudatosításon, következetes ügykezelésen és változtatási hajlandóságon alapul.
Bár az eredményes, nyereséges gazdálkodás minden cég életében kétséget kizáróan elsődleges prioritást élvez, egy tipikus vállalkozásban a visszaélésekkel csak azok bekövetkezése után foglalkoznak.
Rosszabb, de nem ritka esetekben a visszaélések nem derülnek ki, és az elkövető évekig folytatja a vállalatra nézve „áldásos” károsító tevékenységét, ami akár sok millió forint veszteséget is okozhat. A legtöbb vállalkozás vezetését meglepetésként éri, amikor visszaélés kerül napvilágra, a tipikus reakció pedig az eseti vizsgálat és a visszaélést elkövető munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése (minden további jogi lépés megtétele nélkül). Ez történik egy Strucc-vezető vállalkozásában. Az egy fokkal tudatosabb Kalóz-vezető a bekövetkezett visszaélés alapján már a vállalkozás kontrollrendszerét kiigazíttatja annak érdekében, hogy a jövőben a felderítetthez hasonló visszaélésekre ne kerülhessen sor, ugyanakkor a megelőzési folyamat ezen a ponton tipikusan be is fejeződik anélkül, hogy a visszaéléseket lehetővé tevő körülmények érdemben kezelésre kerülnének.
A visszaélések hatékony megelőzése a fenti két reaktív modelltől eltérő kezelési módot, és összetett, átfogó, objektív szakmai szemléletmódot igényel.
Ennek origója, hogy a visszaélések megelőzése nem a visszaélések feltárását követi, hanem – rendeltetésének megfelelően – azt időben megelőző folyamat. A jól megtervezett visszaélés-megelőzési rendszer nem kizárólag a már elkövetett visszaélések tanulságaiból táplálkozik, hanem nagyobb részt a szervezetben módszeresen feltárt visszaélési kockázatokra épül. Az esetlegesen bekövetkező (de idejekorán feltárt) visszaélések már csak a rendszer kiigazítását teszik szükségessé. Ez a komplex és előrelátó kezelési mód jelenik meg a Falkavezér-vezető által irányított vállalkozásban, ami tetemes anyagi és reputációs károktól óvja meg a vállalkozást, miközben hosszú távon jelentős erőforrás megtakarítást jelent, amely a visszaélések kezelése helyett a vállalkozás fejlesztésére fordítható.
Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy a sikeres visszaélés-megelőzés kulcsa a vállalkozás felelős vezetőjének személyében rejlik, akinek vezetői hozzáállása alapvetően meghatározza a vállalat kockázatvállalási hajlandóságát, valamint kockázati kitettségét. A megfelelően megválasztott vezetői magatartás, vagyis a vezető ébersége, valamint bátorsága, hogy szembenézzen a visszaélési kockázatokkal és a már bekövetkezett visszaélésekkel, közvetlen és jelentős nyereséget (kockázatcsökkenést) eredményez a vállalkozás számára.
