Hatékonyság = munkavállalói bizalom + átgondolt bejelentési rendszer
A visszaélési forródróttal kapcsolatos eheti cikkünkben a hatékonyság, valamint a visszaélési forródrót eredményes működését aláásó tényezők bemutatása után arra kívánunk rávilágítani, hogy a munkavállalók bizalma miért kulcsfontosságú tényező a bejelentési rendszerek eredményes működésében, és hogyan tehető hatékonnyá a visszaélési forródrót.
A munkavállaló könnyen úgy tekint a forródróton tett bejelentésekre, mint vesztes-vesztes szituációkra.
Ha úgy dönt, hogy nem tesz bejelentést, és a visszaélés később derül ki, a szervezet komoly pénzügyi és reputációs károkat szenvedhet, ami bejelentés esetén elkerülhető lett volna. Azonban, ha megteszi a bejelentést, miközben a szervezeti kultúrában hiányzik a bizalom, akkor atrocitásnak vagy munkahelye elvesztésének is kiteheti magát. A munkavállaló ezeket a lehetőségeket mérlegeli, majd a legtöbb esetben úgy dönt, hogy mégiscsak az jobb megoldás, ha megtartja a munkahelyét, amitől a megélhetése függ. Ha tehát a munkavállaló nem érzi biztonságosnak, hogy bejelentse a tudomására jutott visszaélést, egész egyszerűen nem fogja azt megtenni.
A bejelentési rendszerek durva kritikája, hogy utólagosan sok bejelentő érzi úgy, hogy kár volt cselekednie, és már nem tenné meg újra akkor sem, ha névtelenül kerülhetne erre sor.
A munkavállalói bizalmatlanság a bejelentéseket illetően odáig vezethet, hogy egészségtelen munkahelyi környezetet teremt, és olyan szervezeti problémákat okoz, mint a munkavállalók gyenge teljesítménye, alacsony szintű motivációja, ezen túlmenően pedig munkajogi pereknek, jogi szankcióknak, vagyonvesztésnek, külső panaszoknak, gyenge fogyasztói értékelésnek, a márka reputáció elvesztésének és magas fluktuációs költségeknek teszi ki a vállalatot. A szervezetek megpróbálhatják megvásárolni vagy kialakítani a munkavállalók bizalmát hangzatos szlogenekkel, de ez önmagában nem fog segíteni.
A hangsúly azon van, hogy a munkavállalói bejelentés pillanatától egészen az ügy lezárásáig, a szervezet bejelentési programjának bizalmasságot, biztonságot, magas szakmai színvonalat és korrektséget kell képviselnie.
Ha egy szervezet csak külső forrásból kap bejelentéseket, vagy munkavállalói bejelentésekre nem kerül sor, a vezetőségnek érdemes átgondolnia, hogy a folyamat milyen hibákban szenved, és miért nem megbízható a bejelentési forródrót a munkavállalók szemében. Számos ok merülhet fel, amelyek a bejelentési rendszert megbéníthatják. Ilyenek többek között, ha a munkavállalók nem értik a rendszer működését, a bejelentési program nincs megfelelően megtervezve, a rendszer nélkülözi a szakértelmet, a bejelentések nem kerülnek kivizsgálásra, hiányzik a munkavállalók oktatása, a bejelentések a helyi menedzsmenthez futnak be külső szakértők helyett, a bejelentést tevőt atrocitások érik, továbbá nem következetesen kerül sor a bejelentések kivizsgálására.
A jó hír, hogy a bejelentő rendszer könnyen hatékony felderítési eszközzé tehető, ha a vezetés tudatosan végiggondolja a bizalmatlanság okait, és tudatosan törekszik ezen okok kiküszöbölésére.
Az eredményes rendszer felállításában fontos szerepet játszik a munkavállalók oktatása és a program ismeretére fektetett hangsúly: vagyis a szervezeti elköteleződés amellett, hogy ténylegesen és tudatosan bátorítja a munkavállalókat a rendszer használatára. Szükség van a vezetés részéről a folyamatos kommunikációra, amelynek ki kell terjednie mind a program részleteire, mind a bejelentések alapján tett intézkedésekre. A rendszernek egyszerűen elérhetőnek kell lennie, és érdemes átgondolni a bejelentési rendszer anonimitásának lehetővé tételét, ha a munkavállaló a konkrét helyzetben így látja megfelelőbbnek. Fontos a rendszer átláthatósága, működtetésének magas szakmai színvonala és objektivitása.
Nem kérdéses, hogy a munkavállalók jelentős része a lehető legjobban akar eljárni, illetve hogy a munkavállaló és a szervezet céljai egybeesnek. Ebből kifolyólag a szervezetnek messzemenő érdeke, hogy bátorítsa a munkavállalót, és támogatást nyújtson abban, hogy a visszaélésszerű magatartások minél nagyobb részére fény derüljön. Ha a bizalomhiány miatt ma elmarad a munkavállalói bejelentés, az holnap óriási pénzügyi veszteségeket, működési és reputációs problémákat okozhat. Ha tehát a vezetőség figyelmet fordít arra, hogy a visszaélési forródrót működése korrekt, átlátható és következetes legyen, az a jelentős megtakarítások mellett a munkavállalói lojalitást, és a munkáltatóba vetett bizalmat is magával hozza.
