Mi szerepel a csalók étlapján válságidőszakban?
A koronavírus által előidézett válság megnövelte a cégen belüli visszaélések kockázatát, egyidejűleg azokat a lehetőségeket is, hogy külső elkövetők előnyt kovácsoljanak a normál üzleti folyamatok változásaiból, valamint a meggyengült kontrollkörnyezetből. A csalók mondhatni “tradicionálisan” kihasználják a gazdasági kríziseket vagy természeti katasztrófákat arra, hogy a gyengeségeket kiaknázva tisztességtelen profithoz jussanak. Ahogyan előző bejegyzésünkben rávilágítottunk, a visszaélések volumene a COVID-19 által okozott világválság következtében növekvő tendenciát mutat mind az aktuális megfigyelések, mind a szakértők által várt következmények tükrében. A 2020. májusi tapasztalatok szerint a csalásvizsgálók 67%-a már szembesült a visszaélések szintjének növekedésével, de 2021. májusig bezárólag már a szakma 93%-a várja ugyanezt az irányt.
Ha egy vállalkozás nem kívánja többszörösét elveszíteni a vámon annak, mint amennyit a réven nyert a prevenciós költségek lefaragása következtében, nem kérdés, hogy a visszaélésekkel szembeni védekezés nem adható alább.
Ez a választás azonban nagyon komoly döntések elé állítja a vállalkozások vezetőit, hiszen a legtöbb gazdasági szereplőnek komoly forgalomkieséssel kellett szembesülnie 2020 tavaszán, és ki kell mondani azt is, hogy a veszély még nem a múlté. A megoldás, hogy rangsorolni kell: az egyes költségek között is, és a visszaélések megelőzésével kapcsolatosan felmerülő költségeken belül is.
Vessünk egy pillantást rá, hogy mit mutatnak a csalásvizsgálati szakértők becslései egy egyes visszaélési kockázatok vonatkozásában? Az ACFE felmérése* szerint a visszaélési kockázatok „növekedési versenyében” – a 2020 májusában már megfigyelt tények alapján – dobogós helyezést értek el az alábbi sémák:
- kiber visszaélések (például számítástechnikai rendszerbe betörés, zsaroló programok és egyéb vírusok) (81%);
- üzleti partnerek (vevők és szállítók) által elkövetett visszaélések (például árral kapcsolatos visszaélések, termékeket érintő megtévesztés, túlszámlázás) (68%);
- fizetési módokkal kapcsolatos visszaélések (például hitelkártyával történő visszaélések) (60%).
Egyidejűleg a szakértők eddigi tapasztalataira épülő becslése alapján a 2021 májusig ugyanez a fenti három séma lesz várhatóan a legnépszerűbb a visszaélést elkövetők körében: a kiber visszaélések várhatóan 91%-kal, az üzleti partnerek által elkövetett visszaélések várhatóan 86%-kal, a fizetési módokkal kapcsolatos visszaélések pedig várhatóan 85%-kal fognak növekedni.
Visszariasztó tény, hogy a csalók étvágya csillapíthatatlan: a top három visszaélési formában a visszaélések száma majdnem a duplájára növekszik 2021 májusáig.
Globálisan szintén jelentős növekedést tapasztaltak, és várnak a csalásvizsgálók az egészségbiztosítással kapcsolatos visszaélések, a személyiség lopások, a biztosítási csalások, a banki hitelekkel kapcsolatos csalások, a vesztegetéssel és korrupcióval összefüggő csalások, a munkavállalók általi sikkasztások, és a pénzügyi beszámolókkal kapcsolatos visszaélések vonatkozásában. Ezen visszaélések mindegyikének növekedését 70%-nál magasabb mértékűre becslik egy éves időtávlatban, és a visszaélési típusokból az is jól látható, hogy nem csak a speciális gazdasági szereplőkkel (bank, egészségbiztosító, biztosító) szembeni visszaélések számában várható emelkedés, hanem a kevésbé speciális tevékenységi körű vállalatok is a csalók célkeresztjében vannak.
A kutatási adatokból kiindulva nem hangsúlyozható eléggé a prevenció fontossága, melynek célja a veszteségek lehető legalacsonyabb szintre szorítása.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a csalások feltárása és vizsgálata eleve költségesebb azok megelőzésénél, azonban a csalásfelderítések és vizsgálatok lefolytatásának fizikai korlátai, amelyek karantén idején fokozottan fennállnak, még inkább óvatosságra intenek. A csalók a korlátozások miatt lépéselőnybe kerülnek, ami a visszaélések elkövetési időtartamát meghosszabbítja, ezáltal az elszenvedett veszteségeket súlyosbítja.
A válság időszakában a felelős és előrelátó döntés a visszaélések prevencióját illetően még fontosabbá válik, mint gazdasági fellendülés idején, annak érdekében, hogy a vállalat vezetősége lehetőségeihez képest a legkevésbé tegye csalók céltáblájává cégét, és a lehető legkisebb mértékben szenvedjen el a gazdasági veszteségek mellett visszaélésből származó károkat.
* Forrás: Fraud in the wake of COVID-19: Benchmarking Report (ACFE)
