Amikor megtakarítást jelent, ha merünk “magunk ellen” gondolkodni…
Az üzleti életben a visszaélések számos formát ölthetnek, elindulhatnak a vállalkozáson belülről és kívülről, valamint elkövethetők a vállalkozás ellen és a vállalkozás érdekében is, emiatt a legkevésbé sem egyszerű feladat egy menedzsment életében a visszaélési kockázatok azonosítása, és a már feltárt visszaélések következetes, egyben előremutató kezelése.
Bár természetesnek tűnik, nem könnyíti meg a helyzetet, hogy egyetlen tulajdonos, egyetlen vállalkozás sem szívesen tekint magára “áldozatként”, általános jelenség, hogy a már feltárt csalásokra tagadással reagál a vezetőség.
A fentiek miatt számos esetben a vállalkozások tulajdonosai, felső vezetői nem is visszaélésként tekintenek bizonyos „hibákra”, amelyek mögött valójában a vállalkozás anyagi vagy nem anyagi értelemben történő megkárosításának szándéka áll, ezért vizsgálat nélkül fény sem derül arra, hogy milyen veszteségek érték a vállalkozást, holott egy vizsgálat kiinduló pontja lehet a védőhálót képező prevenciós rendszer felállításának vagy fejlesztésének.
Ha a kockázatok kezelése egy vállalkozásnál tudatos, a napi operatív működés során, illetve megfelelő rutin elemzések lefolytatása mellett számos visszaélésre utaló jel felfedezhető, ami lehetőséget ad arra, hogy a visszaélések ne maradjanak rejtve, így csökkentve a visszaélések elkövetésének kockázatát, valamint a visszaélésekből származó anyagi kár mértékét.
Ha más nézőpontból tekintünk a kérdésre, fontos, hogy a piaci szereplők, részvényesek, befektetők, hitelezők és biztosítók a pénzügyi beszámolókban foglalt információk valódiságát, valamint a vállalkozás kimutatásokon túlmutató valós pénzügyi-gazdasági helyzetét átlássák a megfelelő üzleti, befektetési és finanszírozási döntések meghozatala előtt, ami szélsőséges esetben jelentős veszteség elkerülését is jelentheti.
Rá kell mutatni, hogy egy-egy kockázati indikátorból önmagában még nem vonható le megalapozott következtetés visszaélés elkövetésére vonatkozólag, ugyanakkor azok – főként több faktor együttes megjelenése esetén – előjelezhetik egy mélyreható vizsgálat szükségességét, melynek eredményeként a feltárt csalások megszüntethetők, a jövőre nézve számos visszaélés megelőzhető, illetve megalapozott üzleti és befektetési döntések hozhatók.
Milyen helyzetekben érdemes megfontolni egy szervezet vagy egy ügylet csalási szempontból történő átvilágítását?
Általános recept nem adható, mivel minden vállalat, minden folyamat, ügylet, tranzakció más és más, ezáltal a kockázatok változatos formában jelentkezhetnek, azonban vannak olyan helyzetek, amelyek a tapasztalatok szerint nagyobb teret adnak visszaélések elkövetésére. A teljesség igénye nélkül ilyen esetek lehetnek:
- tulajdonosi struktúra, vállalatcsoporton belüli strukturális felépítés jelentős mértékű változása, új kapcsolt vállalkozás(ok) létrejötte;
- vállalatcsoporton belüli vagy azon kívüli szétválások, összeolvadások, társasági formaváltások;
- változások a stratégiai szállító és üzleti szolgáltató partnerekben;
- a pénzügyi eredmények jelentős, általános gazdasági helyzettel ellentétesnek tűnő javulása, vagy romlása;
- vállalkozáson belüli átszervezések, folyamatok átszervezése, átalakulások, létszám leépítések, vagyis minden olyan gazdasági helyzet, ahol a működő funkciók keveredhetnek, vagy már kidolgozott kontrollok elmaradhatnak;
- hiányzó vagy nem átfogó belső ellenőrzési rendszer;
- új gazdasági profil, termékkör, szolgáltatási kör bevezetése, új egységek nyitása;
- veszteséget termelő üzleti egység bezárása, nem rentábilis szolgáltatási kör kivezetése;
- szolgáltatások vállalkozáson belülre integrálása (insourcing) vagy vállalkozáson belüli folyamatok vállalkozáson kívülre szervezése (outsourcing);
- korrupció gyanúja beszerzési szerződések megkötése során;
- részesedés tervezett megvásárlása, piaci tranzakciók lebonyolítása;
- biztosítással fedezett rendkívüli események bekövetkezése.
Ha egy tranzakció lebonyolítása előtt, vagy egy visszaélésre utaló jel felbukkanása következtében a vállalkozás vezetése nyíltan szembenéz a lehetséges kockázatokkal, vagyis “mer maga ellen gondolkodni”, akkor számos kockázat minimalizálható, és a már folyamatban lévő visszaélések feltárása útján a veszteségek is nagymértékben csökkenthetők.
Ennél azonban még optimálisabb és előrelátóbb megoldás az, ha a menedzsment nem várja meg a visszaélések elkövetését és károk bekövetkezését, hanem egy vagy több lépéssel előbbre járva a megelőzési rendszer felépítésére helyezi a hangsúlyt, amely megfelelő prevenciós eszközök alkalmazása útján nagyobb hatásfokkal képes a potenciális csalások megakadályozására vagy korai kiszűrésére, elejét véve ezáltal a nagy összegű károk bekövetkezésének.
