A csalásvizsgálati talány
Bár alapvető elképzelései mindenkinek vannak a csalásvizsgálat szóösszetétel hallatán, sokszor szembesülünk azzal a kérdéssel, hogy ténylegesen mit jelent a csalásvizsgálat, hogyan kell ezt elképzelni, és mivel foglalkozik egy csalásvizsgáló.
Röviden megfogalmazva mondhatnánk, hogy a csalásvizsgáló a szervezetekkel kapcsolatos visszaélések, csalások körülményeinek feltárásával foglalkozik. De nem tesszük.
Magától értetődő feladata egy csalásvizsgálónak, hogy arra utaló jelek esetén felderítse, történt-e a vállalatnál olyan visszaélés, amely következtében magát a céget, a tulajdonosokat és külső partnereket (szállítókat, vevőket, finanszírozókat) kár érte, vagy kár érheti. Ennek keretében a csalásvizsgáló feladata a bizonyítékok összegyűjtése és értékelése a megbízó részére, a feltárt csalás körülményeiről összefoglaló jelentés készítése a megbízó döntéseinek előkészítése céljából.
A csalásvizsgáló feladata azonban jóval túlmutat a konkrét visszaélés körülményeinek feltárásán.
Egy megfelelően lefolytatott csalásvizsgálat számos szervezeti célt szolgálhat a visszaélések azonosításától a kockázati pontok megszüntetéséig. Ilyen célok lehetnek egy szervezet életében (legyen az profitorientált vagy nonprofit szervezet) a visszaélésszerű magatartások azonosítása, a visszaélést elkövető személyek feltárása, a csalások megállítása és megfékezése, a szervezet csalásokkal kapcsolatos üzenetének kifejezése, a bekövetkezett károk mibenlétének és mértékének felmérése, a veszteségek visszaszerzésének megkönnyítése és a jövőbeni veszteségek minimalizálása, egyéb hátrányos következmények hatásainak csökkentése, valamint a belső kontrollok gyengeségeinek orvoslása.
A fenti célokhoz igazodóan a csalásvizsgáló feladatai sokrétűek.
A csalásvizsgáló – a csalásvizsgálat eredményétől függően vagy optimálisabb esetben visszaélés bekövetkezésétől függetlenül – részt vesz egy szervezet visszaélési kockázatainak feltárásában, csalás elleni politikájának, rendszerének kialakításában, egy hatékony, működőképes és költséghatékony megelőzési rendszer felépítésében, melyeknek alapvető célja a visszaélések bekövetkezésének lehető legnagyobb mértékű minimalizálása.
